Kassai Henrik

4.dan Aikikai Aikido

1971-ben születtem Debre-
cenben.
A harcművészetek ebben az időben kezdtek beszivárogni Magyarországra is és a 80-as években érték el virágzásuk csúcsát, amikor én is elkezd-
hettem a gyakorlást.


Először 10 évesen a debreceni judo egyesületben kezdtem el tanulni, de a kifejezetten rossz légkör hamar elvette a kedvem az edzéstől. Kicsivel később egy nyaraláson ismerkedtem meg egy sráccal, aki Kyokushinkai karatét tanult Boros Nagy Jánostól, akit mindenki csak "csendőr"-ként ismert.
Elvitt a klubba, ahol az első edzésem egy erőnléti edzés volt. Két nap múlva, amikor már nagyjából meg tudtam mozdulni az izomláz ellenére döntöt-
tem el, hogy ez a nekem való sport. Ez a döntés a 13. születésnapomon született, és elkísért egész életemben. 5-6 év karate gyakorlás után a felvételi, érettségi felkészülés stb. mellé nem fért be, hogy edzésre járjak, így "rövid" szünetet tartottam, ami cirka 15 évesre nyúlt.

Ebben a kis szünetben ismerkedtem meg az aikidoval úgy, hogy az egyik ismerősöm hallott róla, hogy mintha itt meg itt lenne valaki, aki tanít. Több se kellett utánajártam a dolognak és pillanatok alatt egy olyan dojoban találtam magam, ahol én voltam az egyetlen kezdő és mindenki engem akart tanítani.
A karate masszív üsd, ahol éred hozzáállásától igencsak eltérő, az ellenfél lendületét és gyenge pontjait felhasználó harcművészet nagyon megtet-
szett. További vonzerő volt egy kínai hölgy, aki az edzések után tai-chit tanított nekünk.
Molnárfi Tibornál tanultam így két évet, majd Buda-
pestre jöttem Kósa Tiborhoz tanulni, akivel egy Debrecenben rendezett szemináriumon ismerked-
tem meg.
Sajnos az egyetemen a laborok "belelógtak" az edzésidőbe ezért fel kellett hagynom néhány évre a gyakorlással és egy szabadabb sportot, a szikla-
mászást kezdtem el tanulni.

Tíz év elteltével újra lehetőségem nyílott az aikido és a karate gyakorlásának folytatására. Ekkor mindkettőt csináltam párhuzamosan, de akkor már az aikido volt az elsődleges, amit Gollo Michelle sensei edzőtermében kezdtem újra, majd Tóth Imrénél folytattam.

2006-ban csatlakoztam Janik Zsolt (százados) do-
jojához, aki fegyveres edzéseket tartott az érdek-
lődőknek. 2009-ben sikerült a harcművészetekkel kapcsolatos gyermekkori álmomat megvalósítani, amikor sikeresen levizsgáztam első danra.
2012-ben Hiroaki sensei elött sikeresen levizsgáztam 2.dan fokozatra.
2016-ben Hiroaki sensei elött sikeresen levizsgáztam 3.dan fokozatra.

Azóta rengeteg mindent újra meg kellett tanulnom, mert már nem feleltem meg a saját elvárásaimnak.

Most újra bebizonyosodott, hogy „az út a cél”.